Az egészséges hajdina
A hajdina, Fagopyrum esculentum, más néven pohánka, tatárka a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes szilikát tartalmú magját a búzához hasonlóan fogyasztják. Magjainak színe fekete vagy barnás. Az íze is kellemes, de lássuk a gyógyhatásait!
A hajdina jellemző tápanyaga, a többi gabonaféléhez hasonlóan, a szénhidrát, amely 56 -77 %-ban keményítő, 17-20 %-ban élelmi rost, ennek 12-17 %-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.
Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza.
Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős.
Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek pl. egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak.
Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták. Rutin hatóanyagának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert - az erek kötőszövetes állományát - azáltal, hogy részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban. A rutin fő felhasználási területe a vénás betegségek kezelése.
Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül, jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés (obstipatio) étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.
Candida diétában alkalmazható
A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is, mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták. Ezek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnak. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina.
A krónikus májbetegségekben a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak (pl. metionin) fogyasztása jótékony hatású. Magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.
A hajdinából régebbi korokban leggyakrabban kását főztek. A legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb.
A hajdina felhasználása
A növény magját fogyasztják nyersen, pörkölve, egészben és liszt formában. Lisztje azonban nem áll össze, ezért csak daraként, kásaként vagy lepény formájában készítik el. Konyhai felhasználás: Egész magjából hajdina lepényt csinálhatunk. Lisztjét felhasználják sütemények, palacsinta készítésénél, de főzhető belőle hajdina leves is, a darából pedig hajdinakása készíthető. Ha a hajdinát mintegy negyedóráig vízben áztatjuk, lerövidíthető a főzési ideje. Oroszországban, Ausztriában és Németországban a hántolt hajdinát köretként fogyasztják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése